2008. augusztus 24., vasárnap

Egy régi elmaradás

A nagy pakolászás közben ráakadtam egy be nem fejezett babatakaróra. Brigi, a barátnőm és egyben fodrászom nem olyan rég(?) - szóval még a télen adott életet gyönyörű kisfiának, Álmosnak, és neki szántam ezt ajándékba. Azóta kicsit megnőtt a csöppség, de a takaró még mindig jó lesz neki. Gyorsan befejeztem, már csak a tűzés és a szegés hiányzott. Voltam egyébként nála, le is vágta a hajamat, de mivel most nem vagyok igazán fotogén állapotomban, talán nem ez a megfelelő pillanat arra, hogy feltegyek egy képet magamról... Na nem a hajam lett szörnyű, igen csinos rövid frizkót kaptam, és mindenki azt hiszi, festve is lett, pedig csak az eredeti barna hajszínem kapott nagyobb hangsúlyt.

Mindenesetre a takaró kész, a kiscsávóval megbeszéltem, hogy használni is fogja, úgyhogy nincs más hátra, át kell adni holnap. Remélem, örülni fognak neki. Íme:



Kiterítve még jobban látszik, hogy vagány, fiús és csillagos, ha meg kinövi, szép falvédő vagy falikép lehet.



Közelebbről látszik, ahogy körbetűztem a minta mentén.



A mostani hétvégén ezzel töltött időmet és a csillagok megvarrását is beleszámolva kb. 3 nap alatt összedobtam, persze ha nem számoljuk azt a közel fél évet, ami közben kimaradt, hehe...

Varrom ám a sajátomat is, csak türelem!

Mára ennyi voltam, pussz:

Mesi