Kiruccanás

Mostanában gyakran járunk Pestre. Szerencsémre tréningek és családi események tarkítják az amúgy unalmas kis napjaimat, így van lehetőségem az Isten pénzét is elkölteni kreatív hobbiboltokban. Gábor szerintem már kezd kiakadni emiatt, de valahogy mindig kimosolygom, hogy bemenjünk a Mammutba, ide-oda, gyűlik a sok papír, csak gyűlik, de hogy mikor lesz időm mindet feldolgozni, az még rejtély.
Néhány hete az unokatestvérét, Ágit kellett éjnek évadján felvinni a reptérre, mert utazott vissza Olaszországba dolgozni, így elhatároztuk, hogy mihelyt felszállt a gép, majd jól megnézzük a Margitszigeten a napkeltét, reggelizünk valahol és csavargunk, amíg csak bírjuk. Éjfél után indultunk, felvettük Ágit Szegeden, aztán Ferihegyen megvártuk, amíg felszáll a repülő, és már akkor alig látva az álmosságtól reggeli után néztünk. Kb. hajnali 4 órakor... Vasárnap hajnalban persze mi van nyitva? Semmi. Fúj a szél, a Duna fölött a hídon majd megfagyunk, készítsünk éjszakai fotót Pestről, mondom a nagy eszemmel. A kezem úgy remeg a hidegben, hogy a fényképezőgép kishíján a Dunában landol, de megvan a kép, lehet szkreppelni belőle Pest By Night oldalt, mint a nagyok.


Remek. Reggeli. A Lehel piac korán nyit, gondoljuk, fél hétig sasszézunk a környéken, mire egy kis sajtos lángoshoz jutok - életmentő, bár reggelinek kicst nehéz kaja. Vadromantika. Hülyék vagyunk mi?!
Persze a Westendben is 10 körül nyit minden vasárnap, de bent legalább meleg van. Félóra után újra kimegyünk az utcára, egy bevásárlóközpont elég unalmas nyitvatartási időn kívül. Süss fel Nap, éneklem magamban, illetve énekelném, ha nem lenne befagyva még a csőröm is. Menjünk a Parlamenthez, javasolja Gábor, hátha látunk szép kordonokat és rohamrendőröket. Fényképezőgép elő, újabb sztárfotó készül a Parlament kupolájával a háttérben, csak kár, hogy nem elég hosszú a kezünk, és vagy én maradok le félig a képről, vagy ő, vagy a kupola.


5-6 eltolt fotó után Gábor meglát egy kis csapatot, japánnak tűnnek, na majd ő odamegy, és megkéri a srácokat, hogy csináljanak rólunk egy jó képet. Nahiszen. Tudsz japánul, édesem, érdeklődöm némi éllel a hangomban, aztán már csak röhögök, mert angolul próbálkozik, és mint kiderül, abban sem túl erős. Szerencsére a japán csóka sem, így végül kézzel-lábbal megoldják, nem is kell nagyon beavatkoznom. Fotó kész, rosszabb, mint amit én csináltam, de a gesztus értékelendő. Aztán életem párja kitalálja, hogy menjünk is be, ez az első jó ötlet a reggel folyamán, ugyanis a belépés magyaroknak ingyenes. Wow!


A Parlament egyébként gyönyörű, de tényleg. A csoport vezetője rengeteg érdekes dolgot mesél az épületről, a történelemről és a jelenlegi törvényhozásról, kár, hogy majd elalszom a kellemes melegben. Mindenesetre elhozunk egy katalógust, amiben mindez le is van írva, így legalább megmaradt valami.
Ezzel végre eltelt a fél délelőtt. McDonald's-os kávé intravénásan, Gábor is egyre álmosabb, hogy lesz ebből hobbibolt? Nyüssz... Szerencsére már kicsit süt a nap, legalább nem vagyunk úgy elgémberedve, átzúzunk hát Budára plázázni. A Mammutban bevetjük magunkat a könyvesboltba, Harry Potter utolsó része után kutatva. Súlyos ára van... majd máskor. Vegyünk inkább scrapcuccot, mondja Gábor meggondolatlanul, mire felvillanyozódom. Fél óra válogatás után szegény már nagyon unja a banánt, kimegy tehát cigizni. Mire visszajön, félájultan guggolok a Basic Grey papírok előtt és halkan motyogok nekik. "Jajj-de-szépek-mindet-megvenném", "Ha-ezt-itthagyom-pont-belefér-még-ez-a-keretbe" és "Édesem-ugye-szeretsz-még" a dalszöveg, közben némi elbűvölő(nek szánt) pillarebegtetés, úgyis megadja magát az én párom. Ííígy is vannnn... Két óra vadászat után megvan a zsákmány, boldogság a köbön, nem élek, nem látok, de van kontúrmatricám és lyukasztóm és papírom és... áhhhh. Jó nekem.
Hazafelé természetesen belekavarodunk a hídfelújítás miatti terelésbe, és bár nagyanyám postagalamb volt, most nem segít ez sem a tájékozódásban. Fél tank benzinnek fuccs, mire ráállunk az M5-ösre végre, már ideges sem vagyok, csak hagyjatok alud... Puff. Fej hátracsuklik, szunya.
Gábor szerint édesen mosolyogtam álmomban és néha horkoltam is, amit ezúton kikérek magamnak. Még jó, hogy nem beszéltem, valószínűleg nem értette volna, mi az a Perhaps meg az Oh, baby boy, de jobb is, mert ez a kettő együtt elég kompromittáló párosítás.
A ház előtt ébredek. Gábor morogva hozzám vágja a táskámat, vigyed te, amit összevásároltál, olyan nehéz, mint a kő. Boldogan cipelem a cuccomat, otthon az ágyon kibontom a táskát... és kihúzom belőle a legújabb Harry Pottert!!! Indiánüvöltéssel ugrom Gábor nyakába, Mizo rémülten menekül, és lesújtó tekintettel méreget a szoba sarkából, miért kell így ricsajozni, olyan jó csend volt eddig. Miután kipakolom a többi szerzeményt is, boldogan rátelepedik a papírokra, mire megígérem neki, hogy én fogok rá lesújtani, ha nem viszi onnan a szőrös valagát.
Aztán már csak elnyúlunk az ágyon azzal a boldog tudattal, hogy nem vagyunk teljesen normálisak.
Ágiról egyébként készítettünk két fotót a reptéren, amit ajándék gyanánt egy oldalba foglaltam az édesanyjának. Ma adtam át, persze pityergett picit, de nagyon örült neki.


Élénk és vidám színeket használtam, ez illik Ágihoz. A kép két sarkán egy-egy fém díszítőelem van, ezt még egy turiban talált ruhadarabról vágtam le anno. A szalagok közt van papír, ezt a Canon oldaláról nyomtattam, szatén- és szövetszalag, és egy csíknyi csipke. A kockás papír is Canonos, az indás pedig egy Vodafonos plakáthoz tartozott.













A címkék egyszerre hasonlítanak bőröndcímkéhez és menetjegyhez, és egy-egy pici ringlit is beleütöttem lyuknak. Szilvi címkéi adták az ötletet, nekem csak a feliratot kellett az alkalomhoz igazítani. A lepke saját gyártmány. Ennyi. Egyszerű kis oldal, mégis sokat agyaltam rajta, hogy szép legyen, de megérte! Ági anyukája szemében láttam a meghatottságot, és ez a legfontosabb!

Azóta voltam megint Pesten. Az újabb zsákmány egy K&Company papírcsomag, a Krea-Tipptől. Dupla oldalas papírokból tartalmaz 36 ívet, így került 2400 Ft-ba (azaz egy lap 60 FT!), alig várom már, hogy nekieshessek!

Köszönöm, hogy benéztél, szép napot!

Mesi