Nem szeretem a házimunkát és ő sem szeret engem. Csak gyűlik, gyűlik a piszkos edény a mosogatóban, aztán az asztalon sem lehet már elférni, és hiába van 12 poharunk használatban, előbb-utóbb nincs miből inni a narancslét. A mosogatás meg amúgy is macerás. Mióta eltűnt a dugó, csak folyó vízzel lehet mosogatni, ami ugyebár nem egy környezettudatos hozzáállás, hiszen mennyi vizet elfolyatok, miközben Afrikában meg szomjaznak. A múltkor már próbáltuk megkeresni - gyanítottuk, hogy Mizo keze (mancsa?) van a dologban, ezért rögvest elhúztuk a hűtőszekrényt a helyéről. És voilá! - dugó sehol, viszont előkerült egy csomó hasznos holmi, amit a macska a legutóbbi takarítás óta halmozott fel a hűtő alatt. Üdítőskupakok, krumplihéj (Mikor főztünk utoljára krumplit? Áááá, fúúúj, akkor ez csaknem kéthetes, GYEREIDETESZEMÉTHAMÉGEGYSZERKUKÁZOLÉN... Áhh, mindegy...), egy kiskanál, gumigyűrűk, egy fekete játék egér és még ki tudja, mi minden. Mizo büszkén kihúzta magát, na, hogy tetszik a gyűjtemény? Dicső, mondta Gábor, és bezárta a Dögöt a szobába.
Miután szépen felsepregettünk és felmostunk a hűtő alatt, megnyugodott a lelkem. Kosz felszámolva, dugó ugyan nincs, majd holnap veszünk. Ennek két hónapja. De legalább van mire fogni, ha nem mosogatok el.
Csinálnám én a kihívást, kéremszépen, csinálnám, csak az a fránya cikkcakk-olló lépett át egy dimenziókapun át a cybertérbe, és mivel előírás a dekoratív olló használata, így nem fog menni. Mikor is használtam utoljára? Ez az, Mikuláskor ezzel vágtam körbe Gábor ajándék kuponjait, amiket be lehet váltani kávéra, narancslére, hátmasszázsra meg sütire - tehát több mint egy hónapja nem láttam. Gábor segít keresni, feltúrjuk a szobákat, majd felemeljük a franciaágyat, és - hihhhetetlen, de várható látvány tárul elénk. Néhány csomag széttépett papírzsepi, tollak, cukorka, radír, és persze a szokásos Mizo-kincsek. Már nem is mondok semmit, csak kivágom Őmizóságát a szobából, mielőtt összeszedi az összes dzsuvát. Persze, hogy a macska tehet mindenről, fogjuk rá a világháborút is - mondja életem párja némi gúnnyal a hangjában, mire indul a hisztigép: NEM IGAZ, HOGY SEMMIT NEM LEHET MEGTALÁLNI EBBEN A LAKÁSBAN, összeveszünk, elvonulok, Gábor felporszívóz, néma csend és hullaszag.
Este Anyósjelölt telefonál: -Van itt egy kis kaja, sokat főztem, kéritek? Kérjük, hogyne kérnénk, úgysincs kedvem krumplit pucolni (bár a Dög biztosan díjazná, hogy megint lehet fejest ugrani a kukába az imádott krumplihéjért...), na meg... EZ AZ!!! Hogyezeddignemjutotteszembe!!!
Este Anyósjelölt telefonál: -Van itt egy kis kaja, sokat főztem, kéritek? Kérjük, hogyne kérnénk, úgysincs kedvem krumplit pucolni (bár a Dög biztosan díjazná, hogy megint lehet fejest ugrani a kukába az imádott krumplihéjért...), na meg... EZ AZ!!! Hogyezeddignemjutotteszembe!!!
Az igazán jó Anyósjelölt gondoskodó, kedves, megértő, és mindig van nála egy felesleges cikkcakk-olló.
Ha elkészül a kihívás-oldal, esküszöm, Neki fogom ajánlani.
Hajrá-hajrá, éljen az Anyós és a cikkcakk olló!!!
VálaszTörlésJajjj, ez nagyon tetszett! Akár én is írhattam volna (bár nincs ilyen jó stílusom). És macskám sincs, de én sem vagyok egy konyha és mosogatás tündér. Se főzés, se krumplipucolás és még sorolhatnám. Már szoktatom is a kedvesemet a gondolathoz, hogy ha összeköltözünk, akkor a mosogatógép lesz a legjobb barátnőm. Ha kell egész évben koplalok érte, legalább a fogyókúra is el lesz intézve. :) Már csak az a kérdés, hogy hova fog férni a 40m2-en... és persze hol lesz a scraproomom :D
VálaszTörlésHm, hm. :)
VálaszTörlésKupon füzetet én is készítettem a férjuramnak Karácsonyra. Vissza is él vele rendesen. :)
Azóta meglett a cikkcakk olló?
Jól látom, hogy még mindig nem látom a januári kihásra készített oldalt? :)
Hajrá, hajrá! :)