Teszt Elek, matracok és egy lópofa fotó

Nemrégiben azt a megtisztelő feladatot kaptam a scrap.hu-n, hogy teszteljem az új készletet, ami majd a Kit-Klubban mindenki számára elérhető lesz. Meglepett a dolog, de tetszett a feladat. Két oldalt kellett csinálnom, amit feltöltöttem az oldalra, hogy bemutassuk, milyen papírokat, kiegészítőket lehet kapni ebben a készletben, és ötletet adjunk annak felhasználására.

Két nyári hangulatú oldalt kreáltam, mert a szép színes papírok szinte kínálták magukat a vidám, nyaralós fotók feldolgozásához. Az első oldal ilyen lett:

Tavaly nyáron készültek a fotók, amikor Kunfehértón üdültünk egy kicsit Gáborral. Éppen kapóra jött a készlet színe, mert hasonló színű gumimatracok segítségével próbáltam fennmaradni a víz felszínén, de mint az látható, inkább kevesebb, mint több sikerrel...
Mostanában a varrás a kedvenc technikám a scrapbook-oldalak elkészítésénél. A szalagok szélén is varrás van, szépen passzolt hozzájuk. Az egy dolog, hogy nem tudok egyenletesen varrni, de itt nem is nagyon akartam, jobban festett ez a girbegurba keret a bolondos képekhez. A kapcsos zárójel is nagyon bejön, és addig rágtuk Juca fülét a fórumon, míg csinált nekünk egy letölthető freebie-t, amit kinyomtatva vagy különböző formájúra nyújtva, szerkesztve könnyedén csinálhatunk ilyen és ehhez hasonló keretet, címkét vagy bármit, ami éppen kell. Ezúton is köszönöm neki!

Néhány részletfotót csináltattam megint Viktorral, aki a minialbumomat is fényképezte, és ismét remek munkát végzett! Nézzétek csak:



Fontos volt, hogy ezeken a bemutató oldalakon minél kevesebb "idegen" kiegészítőt használjunk. Gondban is voltam, mert szeretem mindennel telezsúfolni a műveimet, de most végül megelégedtem két virág alakú miltonkapoccsal és egy fából készült pillangóval, amit a múltkori pesti túrán a Rayherben lőttem.
A második oldalamon az látható, ahogy Gábor közelebbi ismeretségbe próbál kerülni egy, a debreceni állatkertben lakó lóval. Szegény paci már biztosan nagyon unta, hogy mindenki őt simogatja, vakarássza, de jámboran tűrte, ahogy Gábor megölelgette a nagy fejét. Szeretem, ahogy szereti az állatokat, ez Mizo érkezése óta csúcsosodott ki, illetve még fokozható is. Mostanában beszélget vele és a kis szemét Szőrmés mindent el tud érni nála, amit nálam nem sikerült. Ennyit a következetességről - mi lesz, ha lesz egy gyerekünk?!

Amikor Tamás kollégám meglátta ezt az oldalt, kifejtette, hogy ez nem én vagyok. Naná, mondtam, az Gábor meg egy ló. Aztán felvilágosított, hogy az oldal stílusa az, ami neki kissé idegen. A magyarázat erre csak annyi, hogy mivel mostanában főleg amerikai blogokat nézegettem, megpróbáltam valami hasonlót csinálni az ott látottakhoz, szerintem vicces kis stílusgyakorlat volt. Hogy kinek hogy tetszik, döntse el maga, én a végére egészen megszerettem.
A kiegészítők száma megint fejtörést okozott, így az egyszem zöld virághoz vágtam még papírból néhányat. A kör alakú darabkákat egymásra ragasztottam, bevagdostam és a közepére miltonkapcsot szúrtam. Ez rögzítette egyúttal az alaphoz is őket, a szirmokat felhajtogattam. A felső virágot varrtam, naná hogy akkor kezdte el húzni a varrógépem a szálat... Kicsit csúnya lett, de sebaj. A kockás szalagból pici masnikat csináltam, ez lett a virágok levele, és a kimaradt narancsszínű kartonból hullámos-lyukacsos "talajt" varázsoltam. Tudom, ezt külföldön készen lehet kapni. Én sablont csináltam négy egymás mellé körzőzött félkörből, lyukasztottam is, és ezt tettem többször egymás mellé. Átrajzoltam, bejelöltem a lyukak közepét, és kivágás után ennek is nekiestem a lyukasztóval. Szerintem aranyos lett, el is tettem a sablonomat, hátha kell még ilyen csipkés szélű szalag.

A részletfotókon látszik, hogy a virágszárak is varrással készültek, falepke csapong a sarokban és szintén Rayher-es flitterek vigyorognak a virágok felett. És tényleg nem kellett sok minden a készlethez, a gyönyörű színek miatt nem is öregítettem a széleket.
Nagyon örülök, hogy az elsők között kaphattam meg ezt a sok szép holmit, izgalmas feladat volt, és még maradt is a papírokból!

Nézz be máskor is! Még adós vagyok a stafétával, amit a múltkor említettem, készül a családi album is, szóval dolgos nyár elé nézek. Ha csak ezt kellene csinálnom meg strandolni, de jó is volna...

Pussz: Mesi