2016. február 15., hétfő

Mona Lisa mosolyog...

...és most úgy néz ki, hogy rám. Vagy a szerencse mosolyog rám Mona Lisa képében.

Tehát alig pár nappal azután, hogy végre elhatároztam magam és beadtam a pályázatomat a hajós munkára, egészen pontosan 12-én, pénteken már hívtak is a Duna Rapszódiától, hogy MEGNYERTEM AZ EGYIK FELSZOLGÁLÓI POZÍCIÓT!!!!

Éppen egy rendezvény előkészületeit csináltam az Intercontinentalban, amikor láttam, hogy van egy nem fogadott hívásom, és gyorsan kikérezkedtem, hogy visszahívjam a számot. És amikor Szilvia, a közvetítő hölgy az irodából közölte a helyzetet, majdnem összeestem, meg persze nagyon örültem, és alig bírtam megállni, hogy sikítozni kezdjek, ami ugye nem lett volna túl elegáns egy hotelben.

Na onnantól kezdve a kezem önállóan hajtogatta a szalvétákat, terítette az asztalt és szedte össze a tányérokat, de az eszem teljesen máshol járt...

Március 1-jén kihajózom.

Új, úszó munkahelyem a Croisi Europe hajótársaság 2000-ben épített, 2012-ben felújított hajója, a Mona Lisa. 82 m hosszú és 9,5 m széles, tehát elég pici hajó. Mondjuk nekem épp elég, vagy az is lehet, hogy pont ez lesz benne a nehézség, nem tudom. Így néz ki. Hát nem gyönyörű?


A 49 kabin maximum 100 utasát ebben az étteremben fogjuk kiszolgálni. 100 fő nem tűnik olyan soknak, egy átlagos szállodai reggeliztetés 200 főtől indul, bár ott vagyunk is rá annyian felszolgálók, mint az oroszok. De vészhelyzetben 230 főt már reggeliztettem le 2 kollégával meg egy menedzserrel, gyanítom, itt is kb. ilyen arányok lesznek. Mindegy, azt már tudom, hogy megcsinálható. 


Ez meg itt a bár. Cukorfalat az egész, imádom a színeket, olyan barátságos és otthonos, meleg hangulatú. Van még táncparkett, napozóterasz, ajándékbolt is. Meg wifi, amit remélem, mi is használhatunk...


Merthogy a blogom ezennel egy időre átlényegül hajónaplóvá, mármint ha sikerül áthidalni a technikai akadályokat a fedélzeten is. Ha nem, akkor marad a szabadnapokon a városi kirándulás közben az internetkávézók használata.

Még annyi van hátra, hogy nyitni kell egy bankszámlát, amire a fizetésem érkezik majd, be kell mennem az irodába aláírni a szerződésemet, átvenni a munkaruhát, és ott fogom megtudni azt is, hogy melyik városban kell beszállnom, és hogyan meg mikor kell oda kiutaznom. Maga a hajó az Elbán és a Rajnán közlekedik, gondolom a köztes részt az Északi-tengeren át teszi meg, kicsit hiányosak még a térképészeti ismereteim. Mivel most indul a szezon, esélytelen, hogy közeli helyen kell beszállnom, így először irány Németország vagy Hollandia, vagy akár Franciaország, mivel Strasbourg a Croisi Europe székhelye. Ez azt is jelentheti, hogy repülnöm kell, s ettől eléggé be vagyok tojva, mert még sosem ültem repülőn... 



És ez fogja fogadni a vendégeket, amint beszállnak: bal oldalon a recepciós, jobb oldalon pedig Mona Lisa mosolya. Nagyon remélem, én is szerencsésen megérkezem a fedélzetre, szóval akit aggaszt a további sorsom, esetleg velem együtt kívánja végigszenvedni a kalandjaimat, az jobb oldalon fent fel tud iratkozni a blogfrissítéseimre. Gyaníthatóan kb. hetente fogok tudni jelentkezni, amikor szabadnapom lesz és ráérek írogatni. Vagy nem.

Úristen, még mindig nem hiszem el...

Ölelés!