Csak hogy ne tűnjön úgy, mintha nem scrappelnék. De. Scrappelek, csak megrendelésre és hipergyorsan, ezért legtöbbször még lefotózni sincs időm. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem okoz alkotói örömöket a dolog - főleg akkor, amikor átadom a kész művet, érzem azt, hogy jó ez, de nagyon.
Egyik utolsó művem ez a pici album. Egyik íjásztársam kérte karácsonyra, ajándékba a főnökének. Nem nagy ügy, de nagy szeretettel készítettem és tényleg örült neki a hölgy. A címe nem női név, hanem a csapat neve és egyben színe, ezért lett barna-lila az album is.
A papírok a Prima Printery kollekciójából valók, az alapkarton Rayheres. A kicsi rózsákat (tényleg apró, mindössze 1 cm átmérőjű!) magam készítettem, és sk a textilvirág is, gyönggyel a közepén.
A hátoldal persze lemaradt a fotózás hevében, pótolni már nem tudjuk, de szép volt az is, emlékszem. :)
Mindjárt jövök egy nagyobb lélegzetvételű albummal.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
IGEEEEEEEEEEEEEEEN! Végre újra! Jaj, hogy vártam már bejegyzést tőled! Úgy örülök neki!
VálaszTörlésAz albumod pedig gyönyörűséges! A színek, a fotók, teljes az összhang! Elhiszem, hogy örültek neki!
De nagyon boldog vagyok, hoyg újra itt vagy :)
Gyönyörű album!
VálaszTörlésA napokban eszembe jutottál, hogy vajon hova tűnt már megint Mesi!!! Itt van! Hurrrrrráááááááááááááááá! Csodálatos mindkét album!
VálaszTörlésMizó jól van???