2010. április 22., csütörtök

12 hónapos album - Március

Jó sokáig váratott magára ez a bejegyzés, amiért is Mizo nevében kérek elnézést... hogy miért is? Múlt hét elején nagy nyugodtan tettem-vettem a konyhában, amikor is hatalmas robajra lettem figyelmes. Amikor berohantam a szobába, a következő látvány fogadott: a számítógépem háza arccal előreborulva fekszik a padlón, alatta a két hónapja vásárolt internet-stickem, és még egy villanásra észleltem a macsesz farka végét is, ahogy rémülten kiugrik az erkélyre az ablakon át. Az első megdöbbenés után olyan ordításba kezdtem, hogy szerintem az egész lakótelep zengett tőle, majd felkaptam a Dögöt és elindultam vele lefelé, az esőbe, hogy namostakkor és húdeelegemvan, és most bizony szélnek eresztem, hiába a négy év szerelem.

Persze ő ordítva tiltakozott és minden lehetséges helyen összekarmolta a hátam. A lépcsőházban sorban nyíltak az ajtók, hogy mi ez az éktelen nyávogás, én meg csak vittem, mint egy büntetés-végrehajtó... Három háztömbbel arrébb már nagyon sírtam. Lekuporodtam egy kapualjba, jött egy hölgy és bájosan megkérdezte, hogy most találtam ezt a szép kiscicát?! Majdnem hozzávágtam Mizot, de azátn elmondtam a sztorit, és felajánlottam, vigye, ha annyira szép. Mizo el sem mozdult mellőlem. Kétségbeesetten dörgölőzött hozzám, még az sem érdekelte, hogy csöpög rá az eső és a talpa is vizes lett, csak vigyem már fel és ne haragudjak rá.

Nagyon megsajnáltam, és a hölgy is próbált jobb belátásra bírni, hogy ezt nem szabad, meg biztosan nagyon szeretem, meg hogy milyen szép és ápolt, látszik, hogy kényeztetve, szeretve van.

Rájöttem, hogy Mizo az, AKI mindig velem volt, jóban-rosszban közel 4 éve... és nem tudtam lent hagyni. A liftben felfelé végig ölelte a nyakamat, erősen, mindkét mancsával és pihegett, remegett, de már nem nyávogott. Persze aztán büntizett még egy-két órát az erkélyen, de szerintem nagyon megijedt. Ahogy én is, hogy ha most eleresztem őt, elvesztem az egyik legfontosabb dolgot a kis életemből. Mert a fekete is szín...

Úgyhogy most sikerült pótolni a sticket, ezért a lemaradás. Köszönöm a türelmet, és a segítséget - az illető tudja, kiről van szó, nagyon-nagyon, és örök hála, és szipp meg hüpp a meghatottságtól.

Vissza a kis albumhoz. Már a negyedik oldal készül, de ennek ellenére még nincs késő csatlakozni! Főleg, hogy újabb ajándékot teszek a dobozba, ami az év végén egyben kerül kisorsolásra a résztvevők között. Kíváncsiak vagytok már rá? Akkor... először is leírom, mit kell érte tenni, milyen legyen a márciusi oldal.

- A februári oldal hátulján lesz, tehát a bal oldala kapcsos zárójel alakú.

- Témájában legyen valami ellentétes, kontrasztos dolog. Lehet pozitív és negatív, de ha nem történt semmi rossz a hónapban, az még jobb. Ha mérlegre raktál valamit, gondolkodtál egy döntésen, vagy csak eltértél valamilyen megszokott dologtól, az éppen ide illik.

- Színnek a narancsos-barnás árnyalatot választottam.

- Kötelező kiegészítő pedig egy nyíl, ami mutat valahová, és lehetőség szerint nem csak rajzolva van, hanem hangsúlyos, kiemelkedő, 3D-s eleme az oldalnak.

Mindezekért egy rakás chipboard-cuccot ajánlok fel, este mutatom!

Szép napot!

7 megjegyzés:

  1. Háááát, Mesi és Mizo, Ti igenis elválaszthatatlan barátok vagytok. Pont nekem is az jutott eszembe, hogy végig Veled volt jóban és rosszban, megérdemel a drága még egy (sok) esélyt. Örülök, hogy újra jóban vagytok, csak így tovább.

    VálaszTörlés
  2. Mesi ez az oldalterv nagyon szuper :) Pont történt ilyen döntés ebben a hónapban :)

    Nagyon sajnálom ami történt, viszont örülök, hogy minden rendbe lett rakva végül :)
    Erről a történetről egyébként az jutott eszembe, mikor Mizo felborította a fenyőfát :)

    VálaszTörlés
  3. Bocs, hogy itt, de nem találom a mail címedet. Köszönöm szépen a segítséget, szuper képeket hoztam össze, imádom ezt a programot. Köszönöm, hogy megismertettél vele!
    Judit

    VálaszTörlés
  4. Hát igen, azt hiszem, már nem tudnám nélküle elképzelni az életemet. Annyi szeretet adott és ad mindennap nekem, és akár boruljon a fenyőfa, legyen szőrös az ágyneműm, szakadjon a cérna, akkor is: ő az én cicám és nagyon szeretem!

    VálaszTörlés
  5. Kedves Mesi,

    Már majd' egy hónapja, húsvét előtt találkoztunk a Rayherben (Zsomo - csak a blogom más néven üzemel). örülök, hogy személyesen is!
    Olyan megható volt ez a történet, már csak azért is, mert nekem is van egy hasonlóan ördögfióka, de imádnivaló cicusom, aki végigtanult velem több vizsgaidőszakot, és két államvizsgára is segített felkészülni, így méltán viseli ő is a "Dr. Marci" nevet. Sokszor tört-zúzott ő is az elmúlt 5 évben, de ahogy bújik, ahogy szeret, ahogy néz.... Imádom! Ez tényleg "szerelem".
    Úgyhogy Mizo nevében is kérlek, ne haragudj rá sokáig, nélkülük (állatok, cicák) nem lenne teljes az élet.

    VálaszTörlés
  6. Elkészültem végre a márciusi oldallal: http://f-agika.blogspot.com/2010/05/ellentetek.html - jól megszenvedtem vele.
    És igen, Mizo Hozzád tartozik - akármilyen kis bohó macsesz.

    VálaszTörlés
  7. Készen van ez az oldal is :)

    http://sapimano.blogspot.com/2010/05/12-honapos-album-marcius.html

    VálaszTörlés

Örülök, ha üzensz nekem!