More Than Words challenge 2019 February

Folytatom az esküvői képeink feldolgozásást. Először minialbumot akartam nekik, aztán találtam egy 12x12-es tasakos fotóalbumot, és így a gyönyörű képeink nagy méretben és méltó formában kerülhetnek megőrzésre.

A kreatív fotózásunk Szentendrén, ebben a kedves Duna-parti kisvárosban volt. Ez a két kép nagy kedvencem: olyan, mintha Görögországban lennénk, és a hangulata is annyira kedves és vidám!

Ezzel az oldallal nevezek a More Than Words challenge februári kihívására, melynek témája: ALWAYS, és a technikai kihívás egy idézet szerepeltetése az alkotáson. Nagy kedvencemet, a Lady Gaga - Bradley Cooper főszereplésével készült film egyik idézetét használtam, mert úgy érzem, a film szereplői is olyan szenvedélyesen szerették egymást, mint mi. Ezekre a pillanatokra mindig szeretnék emlékezni.

I keep on going with our wedding photos. First I wanted to place them into a minialbum, but later I found a big 12x12 scrapbook album with plastic page protectors, so I decided to make big pages. So I can give our beautiful pictures a worthy frame.

Our creative photo shooting was in Hungary, Szentendre. This is a beautiful small town on the side of the river Danube. These photos are my favourites: they look like we were in Greece, and they have such a lovely and happy mood shining through!

With this layout I'd like to participate to the february challenge of More Than Words. The word inspiration is ALWAYS, the creative inspiration is using a QUOTE. I used a quote from the movie A star is born (starring Lady Gaga and Bradley Cooper), because I feel that they loved each other so much as we do. And I'll always remember us this way.

Pár részletfotó. Struktúrpasztával stencileztem, használtam repesztőpasztát, 13Arts szivárványport és Ayeeda mistet. Aztán történt egy kis baleset, míg a hátteret készítettem: a mist felét ráborítottam az asztalra és kis híján megőrültem, mert minden türkizben játszott. De aztán végül minden jól alakult, úgy vélem. Megszerettem ezt az oldalt.

Some close-ups. I used stencils with structure paste, crackle paste, 13Arts rainbow powder and Ayeeda mist. A happy accident happend when I made the backround: I poured the half of the mist onto my desk, so everything became turquise and I almost went crazy, haha... But after that everything turned out nice, I think. I love this page, really.

A betűket géppel, a tollakat kézzel vágtam ki, egyesével, így már az is egy kihívás volt, hogy felragasztgassam őket az oldalra.De nagyon élveztem a folyamatot, mert a régi szép scrapbookos időkre emlékeztetett, aikor még nem volt ennyi előregyártott elem, matrica és csillivilli díszítőelem, és mindent mi magunk készítettünk egy kisollóval és végtelen türelemmel. Ez a tevékenység azóta is mindig megnyugtat, és ez jelenti nekem az igazi kreativitást, ezért gyakran azóta is magam csinálom a díszítőelemeimet.

I die-cut the letters with my machine and the feathers by hand, one by one, so it was a real challenge to glue them all on my page. But I really enjoyed the process, because it remains me the old times, when there weren't so many premade things, stickers and trendy embellishments, so we made all these small details by hand with the help of a pair of scissors and with a lot of patience. This progress calms me and makes me feel craetive, so I make my my embellishment very often my own.

I hope you like my page!

More Than Words challenge 2019 January

Az idei évre elhatároztam, hogy többet és rendszeresen fogok alkotni. A rendszeresség amúgy is központi szerepet kap az életemben, amihez a Bullet Journalomat hívom segítségül.

3 különböző kihívássorozatban tervezek részt venni, ezek közül az egyik a MoreThanWords blogon fut. Az első téma inspirációs szava a CÉLOK, az alkalmazott technika pedig a JOURNALING. Ezt az art journal oldalt készitettem.

Céljaim ebben az évben:

• Gyakrabban sminkelni és hordani a csinos ruháimat
• Kitartónak lenni és megcsinálni a vizsgámat, és félretenni egy nagyobb összeget
• Több időt tölteni a férjemmel, a családdal és a barátainkkal
• Mindig előre tekinteni
• Elutazni olyan helyekre, ahol még nem jártunk Európában
• Alkotni, olvasni, és ebből inspirálódni

In this year I want to be more organized. In this big project I will use my Bullet Journal to help me. So I decided to take part in several scrapboooking challenges. This art journal page was made for one of them, about my BuJo and my goals. This is my entry for the More Than Words blog monthly challenge.

The January challenge is based on a word inspiration and a creative challenge:

Word Inspiration - GOALS

Creative Challenge - JOURNALING

My GOALS are:

• Wearing my prettiest clothes and make-up, and beYOUtiful
• Trust in myself and don't give up: make my exams and save a bigger amount of money
• Spending more time with my husband, family and friends
• Always looking forward and not back
• Travelling more, exploring Europe
• Creating, reading and live inspired

Here are some close-ups, I hope you'll love it! Have a succesful new year!

Mizo sorsol

Reggel arra ébredek kicsit morcosan, hogy már nyolckor nyomja a csengőt a postás, csomagot hozott anyukámtól. Átveszem, visszafekszem, de nem megy az alvás. Mizo nem hagy békén, piszkál, nyávog - haggyámááá... nyüüüssssz... mitakarez. Ja, a sorsolás. Biztos várod, kiscicám, te leszel egy személyben az egész sorsolási bizottság, gügyögöm neki megenyhülve, ám amikor nyilvánvalóvá válik számomra, hogy csak kajás, megállapítom, hogy még mindig ugyanaz az ostoba kis állat, aki tegnap visszapattant a szekrényről, miközben fel akart ugrani rá. Mindegy, most még nincs reggeli, inkább irány a blogom. Amikor bekapcsolom a gépet, befut még 3 képeslap, gyorsan felpakolom azokat is és előkészülök a sorsoláshoz.

Felírom az összes nevet egy-egy cetlire, aki két lappal is pályázott, az két esélyt is kap! Wow!


Mizo, hol a kedvenc zoknid? Ja, az még tegnap este óta az ágy mögött várja a sorsát, előkaparom, és mind a 14 cetlit elhelyezem egy-egy gombócban. Természetesen NEM büdös zoknikat használok, újabban kész házitündér lettem és mind tiszta, bizonyám! Kiszórom szépen az egészet a folyosóra és várok... várok... várok... 10 perc múlva GYEREMÁRIDETEROHADTÁLLAT felkiáltással közéjük vágom a macseszt és megfenyegetem, hogy addig nem kap enni, míg nem produkál valami mutatványt.

Mizo nem produkál. Kisomfordál a konyhába, zacsizörgés, és hopp! Megvan a kincs, a 3 nappal ezelőtti ebédem maradékát tegnap kidobtam a kukába, az bezzeg kell neki, igénytelen állat. Legalább megkerested magadnak a reggelidet, de ezt nem fogod megenni, még felfordulnál. Nem jó az. Fúj! Miután elveszem tőle, van képe így nézni..

SORSOLJ! kiáltással ismét bevágom Mizot a zoknik közé, eszembe jut Uri Geller (MUKODJ!), de Mizo Őfelsége nem így működik, majd sorsol, ha akar. Nézelődik, kerüli jobbról, balról, lefekszik, felkel, naneeee, nekem erre nincs időm, egyébként is éhes vagyok, megöl ez az állat. Vagy én őt.

Na, mindegy. Reggelizek akkor én. Közben fülelek. Gyanús csend a folyosón, kiosonok csőre töltött géppel, és ez a látvány fogad. Tanácstalan járkálás, nézegetés. Csüccs. Mit-vársz-tőlem-nézés, majd egy hirtelen hátraszaltó, ééééés... megvaaaan! Becipeli a szobába és oda sem mer nézni. Ja, nem, vadászik, és azt hiszi, ha ő nem látja az áldozatát, az sem veszi észre majd őt. Mondom, totál dilis. Végül ráveti magát és birtokba veszi.

Na most jön az addide. Mizokám... Mizooo... addideszééépeeen... naneidegesíts, addide, ÁÚÚÚ, ne harapj, te retek, úgyis elveszem. Nnna. Legalább a papírt hadd vegyem ki belőle, utána a tied, vigyed, de előbb nézd meg te is a nyertest!

A nyertes: Kisvirág és a romantikus lapja!!!

Szeretettel gratulálunk, mindketten! Köszönöm szépen a többi pályázónak is a sok szép munkát, amit remélem, ugyanolyan örömmel készítettek, mint ahogy én örültem a záporozó fotóknak!

Kisvirágot e-mailben értesítem, egyeztetünk a nyereményéről, és a többieknek üzenem, hogy ez csak a kezdet volt: reményeim szerint lesz még pályázat, ha sikerül megint kitalálnom valami jó kis díjat! Ha meg nem - hmmm... legfeljebb elajándékozom a sorsolási bizottságot!

Gyönyörű napot mindenkinek!

Mesi

Mint egy szépségkirálynő

Annnnnyira örültem, amikor megláttam, hogy ilyen sokan jelentkeztek a pályázatomra! Gyönyörű, technikás, érdekes képeslapok érkeztek, akárhányszor megnyitottam a postaládámat, mindig volt benne valami! Szuper érzés volt, na!

Most, amikor ezeket a sorokat gépelem, nehéz döntés előtt állok és nagyon félek is. Gáborról van szó, arról az emberről, akit a legjobban szeretek a világon! Döntéshelyzetbe került, ezzel együtt én is, és sokat jelent most ez a pályázat nekem. Egyrészről elgondolkodtatott, hogy egy kedves gesztus mennyit számít, másrészről pedig felértékelődtek a barátságok, a kapcsolatok, a hobbi, és minden, ami segíthet az embernek átlendülni a nehéz helyzeteken. Továbbá rájöttem, hogy az ÖRÖM igenis fontos az élet minden területén, legyen szó akár egy örömmel végzett tevékenységről, akár egy örömmel hazatérő társról. Ezekkel a lapokkal nem csak azt mutatták be nekem a résztvevők, hogy élvezik a hobbijukat, hanem azt is, hogy milyen jó örömet szerezni másoknak - és ezt köszönöm! Ígérem, ezt mindig szem előtt fogom tartani, a blogomon pedig azzal tudom a legjobban kifejezni, hogy próbálok kellemes, olvasmányos, mosolyogtató formában beszámolni mindarról, ami történik körülöttem a nagyvilágban. És azzal is, hogy tudásomat mindig fejlesztve minél többet átadok az olvasóimnak erről a szép hobbiról, a scrap-ről, hogy aztán a kész alkotásokkal örömet tudjanak szerezni kedvesüknek, családjuknak, barátaiknak - és igen, MAGUKNAK IS!

Külön köszönet illeti Erást, Grétit, Tamást, Viktort - a barátaimat, Tinának és Erikának (ők tudják, miért!) nagy-nagy ölelés! Hálás vagyok azoknak a scrappereknek is, akik lapot ugyan nem küldtek, "csak" befogadtak; ha kellett, szorítottak picit, és osztoztak az örömömben.

Ennyi volt a bla-bla, mielőtt mindenki totál elérzékenyülne. Úgy hangzott, mintha most választottak volna meg Miss Universe-nek és éppen köszönetet akarnék mondani égnek-földnek a szépségemért és megígérném, hogy lesz itt világbéke és mindenkinek teli tányér, puha szőnyegen boldogan játszó kismacska... ja, az tényleg lesz. Ha meg nem nyúzom időközben.

Most pedig beszéljenek a képeslapok!

Betsie - Fabulous

Bogáncs - Mesi és Mizo

Hana - Szép napot!

Hana - Szia!

Ivi - Virágos

Izzie - Szülinapos

Juca - Esküvői lap

Judit - Színezd újra, Mizoval

Kisvirág - Romantikus

Kisvirág - Vidám

Linsey - Live, love, laugh

Marcsi - Quilling-lap

Szilvi - Pillangós

Szilvi - Szívecskés

A sorsolás holnap reggel lesz, Mizo már türelmetlenül várja... gondolom én, mivel izgatottnak tűnik - ááááhh, mégsem, csak repülő élőlényekre vadászik a szobában, meg akar menteni... Az előbb a kedvenc zoknigombócát besuvasztotta az ágy mögé, pedig annak még fontos szerepe lesz a holnapi sorsolás folyamán. Most a szekrényt ostromolja, hoppá, kicsikét elnézte a távolságot, nem is macska ez, hanem valami nemtommi, lezúgott a harmadik polcról, ezt a szerencsétlenséget! Na, mégis sikerült és éppen a csekkjeimet gyepálja, azt tépheted, Gombszem, hadd fogyjanak.

Én mindenesetre most lefekszem, izgalmas nap elé nézek. Ha reggelre még befut valakinek a lapja, feltöltöm azt is!

Mesi

Képeslap-pályázat!

Imádom a képeslapokat! Csinálni is, adni és kapni is. Bár rengeteget elidőzök egy-egy lap készítésével és néha kétségeim vannak, hogy VALÓBAN el akarom-e ajándékozni, végül mégis odaadom és amikor látom az örömöt a megajándékozott arcán, nincs kétségem arról, hogy ez valami igazán jó dolog.

A scrap.hu képeslapküldő stafétája hozzám érkezett legutóbb, Atyus gyönyörű lapjával együtt. Itt is köszönöm neki, nagyon tetszett, ott díszeleg a polcomon a húsvéti lappal együtt, amit Hanától kaptam!

Most rajtam volt a sor, hogy lapot készítsek. És éppen Hanának, aki legutóbb jól "kitolt" velem, előttem volt egy stafétában és olyan oldalt kaptam tőle továbbgondolásra, hogy a fülem kettéállt a nagy igyekezettől. Na, most megkapod! A lapodat legalábbis, időben, gyorsan, szépen. És hahaha, a mostani családos stafétában meg én vagyok előtte, igyekeztem fejtörést okozni, remélem, sikerült...

A lap készítésének fázisait itt láthatjátok, így utólag visszagondolva nem is volt olyan nehéz.

1., Kell hozzá egy 14,5 x 14,5 cm nagyságú fehér képeslap-alap, ami nagyszerűen elkészíthető egy szabvány műszaki rajzlapból is: 29 x 14,5 cm félbehajtva. Továbbá egy mintás és egy egyszínű papír harmonizáló színben, két ehhez illő szalag (egy szélesebb és egy keskeny), némi potyadék fehér karton, egy csőszegecs, kevéske zsinór és apró strasszok. Ja, és egy lepke formájú BÁRMI, ez elhagyható, ha valaki gyönyörű lepkét tud szabad kézzel rajzolni, én nem tartozom közéjük, ezért egy Rayheres falepkét hívtam segítségül.

2., A mintás papírból (K&Company) vágok egy 13,5 x13,5-ös darabot, a két szalagból kb. 16-16 cm-t, a keskenyből pedig kötök egy kis masnit.


3., A színes kartonból kb. 7 x 7 cm-es kapcsos zárójel-formát vágok, a fehérből pedig valamivel nagyobbat, hogy szépen kilátsszon a háta mögül.

4., Most jön a rétegezés. Először az alapra illesztem a széles szalagot, odafogatom a fehér kapcsossal, erre jön a keskeny szalag, rá az egyszínű kapcsos, erre néhány könyv és hagyom préselődni. Ja, előtte a szalagok szélét a túloldalon jól lerögzítem kétoldalas ragasztószalaggal.

5., Amíg ez lapul, elkészítem a fehér kis címkét, csőszegeccsel átütöm és belehúzok egy darab fehér zsinórt. Természetesen elfelejtettem tintázni a szélét, lényegesen nehezebb felvarrás után, de ha már úgyis benne vagyok, a mintás papírt is körbekenem. A masnival együtt ezt felvarrom néhány öltéssel a kapcsosok mellé, a jobb oldalra.

6., Ha ez is megvan, kétoldalas ragasztóval az alapra rögzítem az egészet, esetleg rá lehet segíteni ragasztóstifttel is, ha nagyon nem akarja az igazat.

7., Kész a neheze, jöhet a díszítés.

8., A pillangót 2-szer körberajzolom a mintás papír hátoldalán és kivágom. Ennek a hátoldala is szép, sajnálom is egy kicsit, hogy azt már nem lehet felhasználni...

9., A pillangókat is körbetintázom és strasszokkal kirakom a testüket, hobbikéssel a legkönnyebb pontosan a helyükre illeszteni az apró vackokat. Gúvad a szemem rendesen, mire mind a helyére kerül. Végül kicsit meg is hajlítom a lepkék szárnyát, hogy majd szépen kiemelkedjenek a síkból.

10., Helyükre ragasztom a kész pillangókat és a háttérre is illesztek néhány strasszkövet, hogy igazán elegáns legyen a lapom.

11., Már csak a megajándékozott nevét kell szépen felírni a címkére, és íme: kész az ajándék!

Marhára ki voltam magamra büszkülve, hogy ez ilyen jól sikerült, el is ment vele a fél nap. Gábor korgó gyomorral könyörgött ebédért és azt remélte, ezzel befejeztem a szkreppelést mára, de tévedett. A TESCO-ban a fősoron ismét csodálatos akcióba botlottam, nagy örömére a kaják helyett itt ragadtam le egy újabb félórára, és egy két darabos, rugalmas műanyag konyhai vágólapkészlettel meg egy (természetesen színben harmonizáló) fém vonalzóval gyarapodott az eszköztáram. A vágólapokon nagyszerűen lehet használni a hobbikést, a fém vonalzó meg azért kell, mert azt nem darabolom fel a hosszú vágásoknál és még a hátulja is csúszásgátló anyaggal van ellátva! Atomjó! A vágólap 399, a vonalzó 299 Ft-ba került, bár Gábor ezért a pénzért jobban örült volna egy kiló csirkecombnak vagy egy pizzának, de miután azt is vettünk, belenyugodott a dologba. Szerintem csuda csini kis szerzemények!

A lap egyébként nem az én ötletem, hanem a Thinking Inking c. honlapon láttam egy hasonlót, azt alakítottam át. Maga a munkafolyamat tetszett meg, mert igazából nagyon egyszerű, mégis változatos lapokat lehet ezzel a technikával készíteni minden különösebb eszköz nélkül. Szépen mutat rajtuk bármilyen szalag, pecsét, akár gomb is, a kapcsos helyett kör vagy egyéb formát is lehet használni, ráadásul sorozatgyártásra is simán alkalmas.

Hana a képeslap mellé egy szóalbumot is kapott tőlem, ami egyébként egy csere tárgyát képezi majd a scrap-találkozón. Most viszont kicsit szeretnék örömet szerezni az olvasóimnak is. Íme:

PÁLYÁZAT!

1. Készítsetek a fenti technikával egy képeslapot. A formája nincs meghatározva, lehet négyzetes, téglalap vagy akár kör alakú is. Fontos viszont, hogy legalább kétféle papírt és kétféle szalagot kell használni, a díszítés pedig szintén lehet szabadon választott. Egy alkotó több munkával is pályázhat, így az esélye is nő a nyereményre.
2. E-mailben juttassátok el a fotót az emese.puskas@citromail.hu címre 2008. augusztus 5-én éjfélig. A fotót nem kell megszerkeszteni, méretezni, de fontos, hogy .jpg, esetleg .raw formátumú legyen - meg kellene tudnom nyitni, ugyebár, haldokló gépem még mindig nem hajlandó kompromisszumot kötni a photoshop-pal.
3. 2008. augusztus 6-án Mizo(!) kisorsolja a nyertest, akinek a nyereménye egy album lesz, karikákkal ellátva. Az album 4-5 betűs szót fog mintázni, a nyertes kívánságának megfelelően, vagy igény szerint bármilyen formájú, 5-6 lapos minialbumban is benne vagyok. Vagy lehet meglepi is, ha a nyertes azt szeretné.
4. A nyertes munkát és a többi képeslapot a blogomon fogom megjelentetni, belinkelve mellé az alkotó blogját, honlapját (ha nincs ellene kifogása, természetesen). Az albumot postán küldöm el, ha pedig olyasvalakinek kedvez a szerencse, aki ott lesz augusztus 9-én a scrap-talin, személyesen adom át.
5. És egy extra kérés tőlem: az albumért megkaphatom a nyertes képeslapot? Naaaa, léccciiiii... gyűjtöm...

És hogy ebben mi a jó? Az, hogy a kézzel készített ajándékok népszerűsítése mellett minél több tehetséges ember blogját megismerjék, akik erre járnak! Plusz: lesz még egy képeslapom...

Ha tetszik a pályázat, rajta, vágj bele!

Jó munkát és szép napot kívánok!

Mesi