2013. február 17., vasárnap

Fantáziavilág

A Szívtől Szívig blogomon bemutatott füzetke fogadtatása után úgy döntöttem, egy nyereményjátékkal köszönöm meg a blogolvasóknak az eddigi kitartó érdeklődést, egyúttal népszerűsítem kicsit a Szívtől Szívig Albumkészítő Műhely blogját. Mint a számlálóm mutatja, el is érem hamarosan a 30000 (!) oldalmegtekintést, ezért egy újabb kis tutoriallal szeretnék nektek kedveskedni: megmutatom, hogyan készült az egyik nyertes ajándéka. Ez talán nem annyira scrapbook - vagy mégis? - , mindenesetre jó alkalom volt arra, hogy kipróbáljak egy új alapanyagot, a gessot. Használatát már sok blogon, mixed-media oktatóvideón láttam, és tényleg zseniális dolog, teljesen más, mint az akrilfesték.

Ezt a füzetet egy olyan lánynak készítettem, aki írónőnek készül, és ezért közel áll hozzá a fantázia világa. Ezt szerettem volna kifejezni a könyvlapokból "kibújó" angyallal, a sok virággal és a színvilággal is. Remélem, sikerült.

De elég a szóból, jöjjön az elkészítés módja lépésről lépésre.

Először is levágtam egy vastagabb szürkekartonból egy pár milliméterrel nagyobb darabot, mint az A5-ös füzet borítója. Ez azért fontos, mert először magára a borítóra dolgoztam, és a száradáskor összement, nem hittem a szememnek, de 2-2 mm-rel kisebb lett, kezdhettem újra. Ez már a második, javított verzió. Szóval, karton megvan. Egy Josephine Wall festményt leszedtem a netről, és fotólaborban kinyomtattam 10x7,5 cm-es méretre, matt papírra. Még jó, hogy egy fotó épp 10x15 cm, így ráfért kettő, és nem kellett a másodikkal is újra szaladgálni.


Ezután egy széttépett könyvből egy kb. 12x14 cm-es darabot középen majdnem teljesen beszakítottam, és V alakban felcsavartam egy kissé, ezen át fog kikukucskálni a festmény angyala. A később majd kilátszó részeket az angyal hajához illő vörösesbarna tintával öregítettem mindkét oldalon, hiszen fel lesz hajtva.


Kétoldalas ragasztóval ezt is a helyére illesztettem, arra kell csak figyelni, hogy a ragasztót a fotóra és a kartonra tedd, mert ha a könyvlapra teszed és rosszul ragasztod fel, akkor annyi. Így néz ki, de még nem kell kihajtani, csak mutatom.

 
Egy önmagában is mintás, strukturált felületű scrapbookpapírból téptem a következő darabot. Ősrégi papír, az Inspirables készletből való még a 2007 körüli időkből, de a Mammutban lévő Kreatív Hobbiban még van pár darab. Ha nincs ilyen, bármilyen más hasonló papír megteszi.


Most jön az érdekes rész. Egy papírzsebkendőt szétszedtem rétegekre, és szalvétaragasztóval felkentem a kilátszó kartonra, de úgy, hogy a kék papírra is bőven jusson. Ez azért kell, mert a prototípusnál nem zsebkendőztem, és a vágott papírszél gyönyörűen felhajlott a nedvességtől, és sehogy nem tudtam eltüntetni a szintkülönbséget na meg a repedést. Igen, próbáltam még több gessoval, nem ment. Másrészt így eleve adunk egy kis struktúrát a felületnek. Szóval jópár réteg zsepit rá kell ragasztgatni, jó ráncosan, aztán a szélén le kell vágni a felesleget.



Ez különben lehet vászonra is csinálni, festménynek. Ilyenkor a vászon oldalára hajtogatom-ragasztom rá a zsepi lelógó részeit. Aztán célszerű száradni hagyni. Vagy hajszárítózni.
Most jön a gesso. Egy kiszuperált késsel felmázolom a mellékelt ábra szerint. Majd megint szárad, jó sokáig.



Így fog valahogy kinézni a végén.


Keresek egy kék színt a fotón és megpróbálom kikeverni úgy kábé. Nem fog menni, de attól még jó lesz. Kicsi szivacsecsettel átmenetet képezek a fehér gesso és a kék papír között, koncentráltan a választóvonalnál, és halványan, elszórtan a többi részen.



Majd előveszem a lila Glimmer Mistet, vagy bármilyen fújós-pumpás festéket, és kb. 20 cm-ről fújok egyet ide, egyet meg oda. Itt nem baj, ha nedves még a kék akril, sokkal szebb lesz. Ha nem tetszik az eredmény, lehet megint próbálkozni a kékkel, meg a fehérrel, összemosni, megint fújni, szóval elrontani sem lehet, csak tovább tart egy kicsit. A lila mellé még használtam pár fújásnyi halvány arany festéket is, ez csak közelről látszik, és nagyon szép, mint az aranypor.

 
Száradás után felragasztottam a kihajtott könyvlap két sarkát. Az angyal haját folytattam egy madártollal is, véletlenül ÉPPEN volt egy ilyen színű otthon. De tényleg. Már csak a további díszítés van hátra.



Válogattam néhány olyan színű virágot, mint amilyen színek a festményen is megtalálhatóak. Lefújkáltam kicsit arany festékkel, ettől sárgásabb színűek lettek, de éppen ezt kellett. Pár virágot, amelyeknek amúgy is olyan semmilyen színe volt, az előbbi lila festékkel kezeltem.



Már csak fel kellett ragasztgatni. Került még rá egy kis könyvlap, egy fém szitakötő, pezsgőarany strasszok csillagnak, végül az elején használt vörösesbarna tintapárnával megkenegettem még itt-ott, de csak nagyon finoman.


Végül 3 mm átmérőjű kalauzlyukasztóval kilyuggattam a szélét, az eredeti füzetborítót használva mintának. Ilyen lett:


Remélem, örülni fog neki, aki kapja! 

Köszi, ha ezt a sokat végigolvastad, és ha még el is készítesz valami hasonlót, írd meg, én nagyon kíváncsi vagyok rá!

Szép estét!